Emlékszem, hogy gyerekként az volt egy időben a legnagyobb vágyam, hogy elmehessek egy rákospalotai játszótérre, mely a régi kínai piac mellett épült. Egy hatalmas fa hajó épült ott, melynek több emelete is volt, a szinteken pedig különféle csúszdák voltak, különféle kiegészítő tengerész motívumos elemekkel, a nagy hajó pedig egy homokozó közepén állt.

Ez a játszóvár rövid időn belül a kedvencemmé vált empirikus tapasztalat útján is, hiszen a szüleim teljesítve a kérésemet elvittek oda többször is a testvéreimmel, barátainkkal együtt is, így közösségi szinten is jókat játszottunk a játszóvár belsejében.

Azóta felnőttünk és nyilván nem volt igényünk és lehetőségünk, hogy újra meglátogassuk ezt a játszóteret. Hozzá hasonlót azonban azóta sem láttam, pedig néha ránézek a mai játszóvár felhozatalra. Azt azonban konstatáltam, hogy van igencsak nagy fejlődés ezen a területen ahhoz képest, mint amilyen egy szabvány játszótér volt korábban az én gyerekkorom során.

A mai szabvány játszóvárak több elemből állnak: két csúszdát is látni lehet rajtuk, illetve két, néhol három házikó is beépítésre kerül. Ezeket az épületeket függőhidak és bebújós csövek kötik össze. Amellett, hogy ezek a játszóvárak fel lettek kicsit túrbózva, színben, kivitelezésben, anyagban is jóval modernebbek, izgalmasabbak, tartósabbak és még biztonságosabbak is. A fent említett hajós játszótérhez hasonlóan minőségi alapanyagokból készülnek, vagy még annál is jobbakból, hiszen az acél és a műanyag talán még strapabíróbb mint a fa.